A zalai Filó Dániel az ország legjobbja lett az épületgépészek között

2019-05-21 Lakunk, élünk, s ritkán gondolunk arra, hogy a kulturált kényelmünket ma már a lakás vagy ház agya, sőt, néha több központ szolgálja. A vezetékek, csövek a falak mögött kanyarognak, s csak akkor foglalkozunk velük, ha gondot okoznak. Filó Dániel az ilyesfajta, épületeket vezénylő „agyak” mesterének készül, s végzős középiskolásként a siker érdekében néhány hete meg is nyert egy országos épületgépészeti versenyt, amelyet a szakmai érettségi tantárgyak körében hirdettek meg.

A zalaegerszegi fiatalember a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István Szakgimnázium és Szakközépiskola végzős növendéke, de nemcsak a középiskolája inspirálja a kiemelkedően jó teljesítményre, a családi indíttatás is ott áll a háttérben. A nemrég Szolnokon zajlott szakmai-tanulmányi versenyről és a jövőjéről váltottunk szót vele és két felkészítő tanárával.

– Ágazati szakmai érettségi versenyen vettem részt, az első forduló még levelezős, számítógépes válaszadási módszerrel itthonról zajlott, ezután 20-an jutottunk az országos döntőbe – mondja Dániel, akinek egyáltalán nem okozott gondot a szóbeli és írásbeli fordulóból álló két napos megmérettetés, amit a felkészítő tanáraival való alapos előkészítő munkával magyaráz – Zalából egyedül jutottam be az épületgépészeti szakirányú versenyre.

A konkrét feladatok között a vízmelegítő és fűtő kazánok teljesítményének számolása, térfogatmérés, készülékek hatásfokának meghatározása, gázfogyasztás szerepelt, ami bizony igényli a megfelelő matematikai és fizikai tudást, teszi hozzá Péter Imre gépészmérnök, műszaki tanár és Jacsó Krisztián épületgépész tanár, gyakorlati oktatásvezető, az első helyezést hazahozó fiatalember két felkészítő tanára.

– Négyes, ötös voltam mindkettőből – jelzi Dániel, s azt is, rengeteget gyakoroltak a verseny előtt, amire a tanárai hívták fel a figyelmét. Megérte, mert az első helye – 100 plusz pontot jelent a továbbtanuláshoz. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karára készülök gépészmérnöki szakra. Ugyanakkor a duális képzésben is szeretnék majd részt venni, és további szakosodás is szerepel a terveim között.

A versenygyőzelem okot ad a bizakodásra, Filó Dániel ősszel már bizonyára a pécsi egyetem padjait koptatja, de addig sem hagy magának sok pihenőt. Ahogy tavaly, idén nyáron is dolgozni fog egy zalaegerszegi készülékszerelő vállalkozásnál. De otthon is meg tudja javítani a kisebb dolgokat, ha kell.

– Édesapámtól már 13-14 évesen tanultam, tőle lestem el sok mindent, hiszen sok helyen járhattam vele, amikor dolgozott. Nyolcadik után ezért is esett a választás a Széchenyire, hogy lássam, mennyire köt le. Eléggé megtetszett, az is elképzelhető, hogy a családi vállalkozás lesz az én jövőm – meséli Dániel, aki találkozásunk napján épp érettségizett épületgépészetből. A több mint húsz feladattal a megengedett három óra helyett másfél óra alatt végzett.

– Nem valószínű, hogy a mai kazánok annyi időt kibírnak, mint a régiek – válaszolja a mai készülékekre vonatkozó, fogyasztói jellegű, „árérzékeny” kérdésemre. – Persze sok függ az adott készülék igénybevételétől is, nem mindegy, hogy magán- vagy ipari célú a használata. A legerősebb kazánokat jelenleg Németországban gyártják.

– Kocsis István is nálunk végzett, nála gyakorol Dani, jó helyen van, így nemcsak az édesapja révén motivált a szorgalmas munkára, tanulásra – kapcsolódik Péter Imre műszaki tanár a beszélgetésbe. – A jó képességű tanuló szerencséje, ha több oldalról is kap inspirációt.

A két műszaki tanár és Némethyné Lövey Zsuzsanna igazgató hozzáteszi, ebben a szakmában nagy a szakemberhiány, többszörösét is fel tudná venni a piac, az iskola minden évben meghirdeti, de idén is csak öten végeznek. A szülői-társadalmi érdeklődés lassan reagál a munkaerőpiac jelzéseire, a kétkezi munka becsülete a ma már egészen jó fizetések ellenére sem túl nagy.

Ráadásul a korábban végzett, középkorú mestereknek lépést kell tartani a rohamos szakmai fejlődéssel, a készülékeket és az eljárásokat tekintve egyaránt. És informatikai ismeretek nélkül sem lehet korszerű szakemberré válni. A fűtés-hűtés, a vízvezeték, a klíma, az árnyékoló és biztonságtechnikai rendszer, azaz a háztartások igen magas gépesültsége, mind-mind számítógépet és persze áramot követel.

– Olyan szintű az automatizált rendszerek, a megújuló energiák használata és az új technológiák térnyerése, amihez naprakész tudás szükséges, amihez sok mindent újra kell tanulni. A továbbképzéseken van erre mód – halljuk Péter Imrétől.

Az „okosház” nem a tudományos-fantasztikus filmek kelléke, hanem hétköznapi valóság. A működése azonban feltételezi a jó épületgépészt. Egy zalaival éppen most ismerkedtünk meg.

Forrás: ZAOL